Igen-igen! Miért van ez így? Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy a gyermeknek olyan dolgokat kell gyakorolnia, megtanulnia, amelyek nehézségeket okoznak számára, így érthető az ellenkezése.

Mivel tudnánk ezt megelőzni?

Sokat segíthetünk azzal, hogy nyugodt körülményeket biztosítunk a tanuláshoz: ki vannak kapcsolva az elektronikus zajkeltő eszközök (tv, rádió, …stb.), kiszellőztetjük tanulás előtt a helységet, asztalnál tanulunk, ahol nincsenek játékok, amik elvonhatják a gyermek figyelmét, ilyenkor csak a gyermekkel foglalkozunk- tudom, hogy sok-sok teendő van naponta, DE! MEGÉRI!

Például a gyakorlás időpontját lehetőség szerint mindig ugyanarra az időpontra tegyük- váljon napi rutinná-, és nagyjából ugyanannyi ideig tartson. Vannak olyan gyerekek, akik szeretik, ha látják közben egy órán, ahogy telik az idő.

Ha testvér is van a családban, akkor érdemes neki is valamilyen feladatot (rajzolás, puzzle kirakása, iskolai házi feladat, … stb.) adni, amíg zajlik a logopédiai gyakorlás.

A feladatok sorrendjét is lehet néha-néha cserélgetni. A gyerekek szeretnek feladatot választani! Megkérdezhetjük, hogy melyiket szeretné először megoldani.

Az írásos, színezéses gyakorlatoknál Ő választhat színes ceruzát.

Vagy akár arra is kérhetjük, hogy Ő magyarázza el nekünk, hogy mit kell csinálni, mintha mi lennénk a tanítványok! Ezt a módszert a már jobban begyakorolt, rutinosabban menő feladatoknál használhatjuk.

Ha sikeres volt a tanulás, akár valamilyen csekély ajándékot, jutalmat is felajánlhatunk, de a DICSÉRET se maradjon el!

Esetleg egy másik családtagnak bemutathatjuk, hogy aznap mennyi mindent sikerült elsajátítani, és együtt örülhetünk ennek.

Az egyik leggyakoribb tévhit, amit a szülők szoktak említeni, hogy a szakemberek azt mondják: Majd kinövi! Vannak ugyan olyan tünetek, amelyek eltűnhetnek, felszívódhatnak a gyermek fejlődése során, de logopédiai szempontból a beszédfejlődés és részképesség struktúra fejlődésének menetéről az adott életkorhoz tartozó alapos logopédiai vizsgálat tud biztosat mutatni.

Szintén gyakran előforduló tévhit, hogy a logopédus csak beszédhibák javításával foglalkozik. Valóban foglalkozik az összes előforduló beszédhibával, a beszédfejlődés folyamatával, de az olvasás, írás és számolás tanításával, a részképességzavarok megszüntetésével, sőt még a nyelés helyes mozdulatának kialakításával, rögzítésével is! A logopédia mára számos területet magában foglaló tudományág, így fontos, hogy olyan logopédust válasszunk, aki a fejlesztendő területen járatos, gyakorlott.

Egy másik tévhit, hogy rendszeres gyakorlás nélkül is látványos eredményeket lehet elérni. Nos, nem lehet. Szinte kivétel nélkül olyan feladatokat kapnak a gyerekek/felnőttek, amelyek megoldása újdonság, és komoly kihívás számukra, ezért a rendszeres gyakorlás elengedhetetlen. A logopédiai foglalkozáson nincs idő, vagy csak nagyon kevés, hogy gyakoroljunk, így az új feladatok megértésére, megtanítására irányul a figyelmünk. Ha sikerül biztonsággal 4-5-ször elvégezni egy-egy gyakorlatot, akkor az bekerülhet a füzetbe, és lehet otthon gyakorolni. Pár hét intenzív, napi szintű gyakorlás után már látható és hallható jelei vannak a változásnak!

Azt gondolom, hogy a legegyszerűbb megközelítés az, ha az életkori szakaszok figyelembevételével válaszolok erre a kérdésre.

Tudomásom szerint, a beszédfejlődés legkorábbi szakasza a születést megelőző időszakra tehető, mivel a születendő baba már ekkor hall, és meg tudja különböztetni egymástól a zajokat, zörejeket, és természetesen az emberi hangokat is.

Születés után pár héttel elkezdi érdeklődve nézni a hozzá beszélők száját, és pár hónaposan el is kezdi utánozni azt számtalan hang kiadása mellett. Ebben az időszakban hangkészletére a változatosság és a sokszínűség a jellemző.

Majd hamarosan elő-elő bukkannak a két hangból álló hangkapcsolatok, azaz a szótagok, majd a szótagokból összeállnak a szavak.

Az eddig említett fejlődési fázisokban ha valamilyen probléma jelentkezik, akkor fontos egy hallásvizsgálaton részt venni, mert a hallásvesztés drasztikusan lelassíthatja a beszédfejlődés folyamatát, valamint meg kell győződnünk arról, hogy a gyermek nyelvféke megfelelő hosszúságú.

A következő szakasz kb. 2,5-3 éves kor körül van. Ekkorra a gyermeknek már szavakban, illetve 2-3 szavas mondatokban kellene beszélnie olyan kiejtéssel, amelyet a környezet nagyjából megért. Természetesen ilyenkor még előfordulhatnak helytelenül képzett hangzók és nyelvtani hibák is. Ha ez az érettségi szint nem jelenik meg ebben az életkori szakaszban, akkor feltétlenül logopédushoz kell fordulni.

Négy éves kortól elvárható, hogy a magyar nyelvet felépítő hangzókészlet legalább fele helyes kiejtéssel és használattal legyen jelen a gyermek beszédében. Ha ez nincs így, akkor is érdemes felkeresni a logopédust, mivel az artikulációs hibák javítása akár több évet is igénybe vehet.

Tapasztalatom szerint a 4,5-5 éves kor egy igen fontos időszak. Itt több szempontot is figyelembe kell venni! Az egyik a beszédállapot, a másik a részképességek struktúrájának fejlettsége, valamint a nyelés mozdulatának helyessége.

Öt évesen már folyamatosan mondatokban, és csak néha előforduló nyelvtani-, és 1-2 hangzóhibával tűzdelt beszédállapot az, ami nem igényel segítséget, de az iskolába kerülés időpontjában a legideálisabb, ha egyetlen hangzóhiba sincs jelen a beszédben.

A részképességstruktúra állapota a különböző területeket megvizsgálva egymáshoz képest jelentős eltéréseket mutathat. Tapasztalatom szerint nagyon ritka, amikor minden terület optimálisan működik, ezért szoktam ajánlani egy alapos és átfogó vizsgálatot, amely megmutatja, hogy szükség van-e fejlesztésre. Miért fontos ez? Mert az olvasás- és írástanulás alapfeltétele az olajozottan működő háttér.

A harmadik terület, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, a nyelés. Mivel a nyelés mozdulatának helytelenül kivitelezett formája nemcsak a fogazat torzulását, hanem az emésztés rendjét is felboríthatja. Ez egy nagyon egyszerű vizsgálat, viszont, ha probléma van, akkor terápia segítségével tökéletesen megszüntethető!

A következő időszak már a kisiskoláskor, amikor a még jelenlévő beszédhibák javítása, és az olvasásban, írásban és a számolásban fellelhető hibák orvoslásán van a hangsúly. Ha bármely területen működési zavart lép fel, szükséges elvégezni a logopédiai vizsgálatokat.

Természetesen felnőttkorban is előfordulhatnak logopédiai problémák: ilyenek a beszédhibák, nyelési probléma, olvasással, írással, számolással kapcsolatos nehézségek. Ilyenkor is érdemes logopédus segítségét kérni.