Tudomásom szerint, a beszédfejlődés legkorábbi szakasza a születést megelőző időszakra tehető, mivel a születendő baba már ekkor hall, és meg tudja különböztetni egymástól a zajokat, zörejeket, és természetesen az emberi hangokat is.
Születés után pár héttel elkezdi érdeklődve nézni a hozzá beszélők száját, és pár hónaposan el is kezdi utánozni azt számtalan hang kiadása mellett. Ebben az időszakban hangkészletére a változatosság és a sokszínűség a jellemző.
Majd hamarosan elő-elő bukkannak a két hangból álló hangkapcsolatok, azaz a szótagok, majd a szótagokból összeállnak a szavak.
Az eddig említett fejlődési fázisokban ha valamilyen probléma jelentkezik, akkor fontos egy hallásvizsgálaton részt venni, mert a hallásvesztés drasztikusan lelassíthatja a beszédfejlődés folyamatát, valamint meg kell győződnünk arról, hogy a gyermek nyelvféke megfelelő hosszúságú.
A következő szakasz kb. 2,5-3 éves kor körül van. Ekkorra a gyermeknek már szavakban, illetve 2-3 szavas mondatokban kellene beszélnie olyan kiejtéssel, amelyet a környezet nagyjából megért. Természetesen ilyenkor még előfordulhatnak helytelenül képzett hangzók és nyelvtani hibák is. Ha ez az érettségi szint nem jelenik meg ebben az életkori szakaszban, akkor feltétlenül logopédushoz kell fordulni.
Négy éves kortól elvárható, hogy a magyar nyelvet felépítő hangzókészlet legalább fele helyes kiejtéssel és használattal legyen jelen a gyermek beszédében. Ha ez nincs így, akkor is érdemes felkeresni a logopédust, mivel az artikulációs hibák javítása akár több évet is igénybe vehet.
Tapasztalatom szerint a 4,5-5 éves kor egy igen fontos időszak. Itt több szempontot is figyelembe kell venni! Az egyik a beszédállapot, a másik a részképességek struktúrájának fejlettsége, valamint a nyelés mozdulatának helyessége.
Öt évesen már folyamatosan mondatokban, és csak néha előforduló nyelvtani-, és 1-2 hangzóhibával tűzdelt beszédállapot az, ami nem igényel segítséget, de az iskolába kerülés időpontjában a legideálisabb, ha egyetlen hangzóhiba sincs jelen a beszédben.
A részképességstruktúra állapota a különböző területeket megvizsgálva egymáshoz képest jelentős eltéréseket mutathat. Tapasztalatom szerint nagyon ritka, amikor minden terület optimálisan működik, ezért szoktam ajánlani egy alapos és átfogó vizsgálatot, amely megmutatja, hogy szükség van-e fejlesztésre. Miért fontos ez? Mert az olvasás- és írástanulás alapfeltétele az olajozottan működő háttér.
A harmadik terület, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, a nyelés. Mivel a nyelés mozdulatának helytelenül kivitelezett formája nemcsak a fogazat torzulását, hanem az emésztés rendjét is felboríthatja. Ez egy nagyon egyszerű vizsgálat, viszont, ha probléma van, akkor terápia segítségével tökéletesen megszüntethető!
A következő időszak már a kisiskoláskor, amikor a még jelenlévő beszédhibák javítása, és az olvasásban, írásban és a számolásban fellelhető hibák orvoslásán van a hangsúly. Ha bármely területen működési zavart lép fel, szükséges elvégezni a logopédiai vizsgálatokat.
Természetesen felnőttkorban is előfordulhatnak logopédiai problémák: ilyenek a beszédhibák, nyelési probléma, olvasással, írással, számolással kapcsolatos nehézségek. Ilyenkor is érdemes logopédus segítségét kérni.
